Felmerülhetne a kérdés, hogy miért is szentelek egy bejegyzést pont a böjt havának, mikor egy gasztroblog pont hogy az evésről kéne, hogy szóljon.
Nos azt hiszem nem túlzok, ha azt állítom, hogy a Ramadán az egyik legfontosabb gasztronómiai esemény Törökországban. Bár valóban napközben a lakosság nagy része igyekszik betartani a böjt előírásait és nem eszik, nem iszik, ahogy lemegy a nap, olyan különleges ételek kerülnek az asztalra, melyeket az év más szakában nem vagy csak elvétve készítenek.
Na de még mielőtt bemutatnám az ünnep szimbolikus ételeit, következzen egy rövid összefoglaló arról, hogy mi is az üzenete ennek az ünnepnek és mi történik ez alatt az egy hónap alatt?
A Ramadán a Hold naptár szerinti 9. hónap, ami az általunk (és a törökök által is) használt Gergely naptár szerinti időszámítás miatt, minden évben 10 nappal korábbra esik. 2016-ban június 6. és július 7. között a vallási előírásokat betartó muszlimok napfelkeltétől napnyugtáig böjtölnek, ami azt jelenti, hogy sem enni-, sem innivalót nem vehetnek magukhoz. Természetesen a szabályok alól mindig vannak kivételek, ebben az esetben például a várandós nőknek, a betegeknek és például a gyerekeknek sem kell tartania a böjtöt vagy nem teljes szigorúságában. Az ünnep alapvető célja és egyben üzenete is az, hogy mindenki megtapasztalja a nélkülözést, mely segít átélni a nehézsorsúak helyzetét, így talán könnyebben rávesszük magunkat, hogy segítsünk is rajtuk. A böjt természetesen a testi megtisztulás mellett egyben egy lelki nagytakarítást is jelent, hiszen még nagyobb jelentősége van az imádságoknak, a magunkba tekintésnek.
Mindezek ellenére, ne gondoljuk, hogy napjaink Ramadánja az éhezésról szól. Nem vitatom, főleg a hosszú nyári napokon nagyon nehéz lehet megállni, hogy egy pohár vizet se igyunk, de az éjszakai kétszeri étkezés azért mégis csak kárpótolja a hívőket. Ha valaki szigorúan veszi az önmegtartóztatást, akkor nem feltétlenül eszi magát degeszre minden este csuda finom ünnepi fogásokból, de a mértékletességet szem előtt tartva mégiscsak olyan ételeket fogyasztanak, melyek bármely ünnepi asztalon is megállhatnák a helyüket.
Az éjszaka során történő két étkezés a suhur, a közvetlen napfelkelte előtt elfogyasztott reggeli, valamint az iftar, mely napnyugta után vacsoraként kerül az asztalra. Az iftar különlegessége, hogy nem csak finom ételek sorát jelenti, hanem egyszerre közösségi élményt is. Szinte kötelező eleme a Ramadánnak, hogy a hívők meghívják szomszédaikat, rokonaikat és barátjaikat egy közösen elfogyasztott vacsorára. De nem csak ilyen kis közösségekben ünnepelnek az emberek, ilyenkor megtelnek az éttermek, a mecsetek közelében hatalmas köztéri közös vacsorázástól hangosak az utcák.
Egy ilyen iftarral kapcsolatos egyik emlékemet szeretném veletek megosztani, melyen máig elmosolyodom. Egy kedves török barátom, aki Budapesten lakik, hívott meg férjemet és engem egy esti ünnepi összejövetelre néhány évvel ezelőtt. Megérkeztünk 7 óra körül és természetesen nemhogy a magyar szokás szerinti vendégváró pálinkát, de még pogácsát sem találtunk egyik asztalon sem. Ez persze nem meglepő, ha tudjuk, milyen alkalomból rendezik a vacsorát. :) Leültünk beszélgetni és gyanítom annak ellenére, hogy a társaságban a férjemmel mi ettünk legutoljára, dél körül ebédet, mégis mi voltunk a legéhesebbek. Ahogy törökül beszélgettem a vendéglátónkkal, sokszor elhangzott törökül az “igen” szó, vagyis az “evet”. Már eltelt több mint egy óra, épp hogy egy kicsit maradt hátra napnyugtáig, mikor a férjem türelmetlenül megszólalt: Ti folyamatosan arról beszéltek, hogy “evet(t)”! Na de ki evett? Mert én biztos nem! De csatlakoznék ahhoz, aki már evett! :)
Hát igen, az biztos, hogy a Ramadán lelki rákészülést is igényel, mert megfelelő átszellemülés nélkül szerintem szinte lehetetlenség kibírni az étel és ital megvonását.
No de most már jöjjenek az ünnepi ételek, lássuk, mik a szimbólumai és fő attrakciói az esti iftarnak.
Hurma (datolya): Sokan a böjtöt egy pohár vízzel és datolyával szakítják meg este, melynek vallási oka is van, mivel Mohamed prófétának ez volt a kedvenc gyümölcse, de egészségügyi szempontok sem elhanyagolhatóak, mivel a datolya azonnal gyümölcscukorral és energiával tölti meg a szervezetet. Teli van vassal, számos B és A vitaminnal, segít a vérképzésben, erősíti az immunrendszert, nagy cukortartalma miatt pedig gyorsan eltelít, így megakadályozza, hogy iftar alatt túl sokat együnk.
Zeytin (olívabogyó): Ezek a kis zöld és fekete bogyók a mediterrán étrend alapját képezik. Főleg a tengerparti vidékeken sokan datolya helyett néhány szem olívabogyóval törik meg a böjtöt, mivel a bennük lévő számos ásványi anyag rögtön egyenesbe hozza a böjtölő szervezetet.
Ramazan Pidesi (Ramadán kenyér): Az iftar egyik főszereplője, mely nélkül nincs böjtöt megszakító vacsora. Ezt a fajta lapos kenyeret évente csak egyszer, ezen az ünnepen sütik. Kerek, kb. 30 cm átmérőjű kenyér, mely fehérlisztből készül és melynek tetejére fehér és fekete szezámmagot szórnak. Mindenképp csapjatok le egyre, ha Ramadán alatt Törökországban egy pékség közelében jártok estefelé.
Pastırma (szárított marhahús): A ramazan pidesi párja és kiegészítője. Ez a fokhagymás, görögszénás fűszerkéregben szárított, érett marhahús hasonlít egy kicsit az olasz bresaolához, bár kicsit tömörebb, keményebb a textúrája és sokkal erőteljesebb az íze és az illata is.
Çorba (leves): A levesek elsőszámú feladata az, hogy előkészítse a gyomrot a nehezebb ételek megemésztésére. Általában friss zöldségekből vagy lencséből készül, de nyáron a nagy melegben jellemzőek a hideg joghurtos levesek is.
Şerbet (üdítő ital): Tulajdonképpen a mi szörpünkre hasonlít, ugyanis itt is olvasztott cukrot és különböző fűszereket, gyümölcsöket, illóolajokat kevernek össze vízzel. Ramadán idején a legnépszerűbb verziója az úgynevezett “demirhindi”, vagyis a tamarindusz fa terméséből (bogyójaiból) készült ital, melyet több mint 40 féle fűszerrel ízesítenek.
Güllaç (rakott puding): Mondhatnánk hogy a baklava őse vagy rokona, de azt hiszem senki nem fogja kideríteni, hogy melyik volt előbb :) Mindenesetre ez a desszert leginkább abban tér el nagyobb népszerűségre tett rokonától, hogy tejjel és nem cukorsziruppal készül. Egy nagyon egyszerűen elkészíthető desszert, főleg ha a kukoricakeményítőből készült hajszálvékony lapokat nem mi próbáljuk meg otthon legyártani, hanem megvesszük készen. Ezeket már csak forró cukros, esetleg rózsavízzel ízesített tejjel kell megöntözni, közé őrölt diót vagy pisztáciát szórni, majd a tetejére mehet néhány szem gránátalmamag és kész is! A Ramadán egyik nagy kedvence, hiszen rózsa és gránátalma ízével méltó zárása az iftarnak, ugyanakkor könnyen emészthető, így kedvez meggyengült gyomrunknak is.
Ha esetleg az elkövetkezendő egy hónapban Isztambulban járnátok, íme néhány ajánlat a The Guide Istanbul programajánló magazintól, hogy hova érdemes egy fergeteges iftarra elnézni:
A Borsa éttermek Törökország számos régiójának tradicionális Ramadán idei ételeit felsorakoztatják, a Boszporuszra néző kilátás pedig mind két helyszínről lélegzetelállító.
http://www.borsarestaurants.com/
Ha autentikus oszmán ízekre vágytok, akkor irány a Çırağan Hotel Tuğra nevű étterme, ahol te is úgy érezheted magad mint egy szultán a böjt végén.
https://www.kempinski.com/en/istanbul/ciragan-palace/dining/restaurants/tugra/
Ha pedig olyan étteremre vágytok, mely megfelel minden vallási előírásnak (ha már egyszer vallásos ünnepi vacsorára mentek), akkor válasszatok egy olyan éttermet, ahol nem árulnak egyáltalán alkoholt, viszont speciális iftar menüjük mindenképp kárpótolni fog az elmaradt pohár borért:
A Filizler egy köftékre, azaz török húsgombócokra specializálódott étterem Isztambul Üsküdar városrészében.
Az Erbap Café teraszáról, mely Çengelköy városrészben található, páratlan a kilátás!
http://www.erbapcafe.com/index.html
De ha szeretnétek a turistaközpontban maradni, akkor a Buhara éttermet Sultanahmet negyedben mindenképpen ki kell próbálnotok:
http://buhararestaurant.com/default.aspx
(Utóbbi tippekért köszönet Kovács Zsuzsi barátnőmnek! :) )
Fotók: Pinterest
