Egy héttel karácsony előtt már bizonyára mindenki ünnepi lázban ég, írja a méteres bevásárlólistákat, rója a piacokat. Miközben válogatunk az ezerszínű zöldségek és gyümölcsök között, sajnos manapság elsétálunk az egyik legsokoldalúbb és legegészségesebb gyümölcs, a birsalma mellett. Pedig akár a karácsonyi menüt is feldobhatnánk ezzel a szupergyümölccsel, ami természetesen ki mástól is érkezett volna hozzánk néhány száz évvel ezelőtt, mint a törököktől.

A birsalma története egészen az ókorig nyúlik vissza, hiszen már az ókori görög mondákban is említést tesznek róla. A legtöbb történetben, ahol alma kerül megemlítésre, ott nagy valószínűséggel birsalmáról volt szó. Termékenység szimbóluma, a trójai háború kirobbantója (ez volt az az aranyalma, amit Párisz herceg Aphroditénak ajándékozott), az oszmán korban a szultánok asztalán kompótként vagy húsok köreteként előforduló finomság a magyar konyhában is már régóta fontos szerepet játszik, de rohanó világunkban ez is lassan feledésbe merül. Kora újkori szakácskönyveink telis tele vannak birsalmás receptekkel, legyen szó, birsalmasajtról, likőrről, lekvárról vagy befőttről, mégis manapság éttermekben sem nagyon találkozunk vele és mi sem vesszük meg, mert többnyire nem tudjuk, hogy mit kezdjünk vele, nyersen pedig nem fogyasztható (vagy legalábbis nem élvezetes)

A birsalma, mely napjainkra Ausztrálián kívül a világ minden országában megtalálható, a Kaukázusban, Anatóliában és Észak-Iránban őshonos. Törökország jelenleg is a világ legnagyobb birsalmatermelője, így nem csoda, hogy szeretett gyümölcsüket ezer és egyféleképpen el tudják készíteni, mi több, előnyös élettani hatásait nem csak a konyhában, hanem a szépségiparban és gyógyászatban is kiaknázzák. Tudtátok például, hogy kiváló pakolást készíthettek magjaiból, mely segít a gyulladásos bőr lenyugtatásában és a pattanások kialakulásának megelőzésében? 8-10 magot, fél deci vízbe kell áztatni 1 napon át, majd a magból kioldódó pektintől a víz kocsonyássá válik, melyet egy fél órára érdemes felkenni a teljes arcfelületre.

Gyulladáscsökkentő hatása miatt kompót formában javasolt a fogyasztása megfázás vagy torokfájás esetén, sőt ha minden igaz a reumatikus ízületi fájdalmakra sincs jobb, mint egy két hétig tartó birsalmalé kúra, mely alatt minden nap egy pohárnyi gyümölcslevet érdemes elfogyasztani. Mindezek mellett erősíti az immunrendszert, az erek falát, segít a vese és a vér tisztításában, sőt a gyomrot is nyugtatja. Virágjából főzött tea pedig a kismamákra tejserkentő hatással bír.

A törökök levelét megtöltik és feltekerik, mint a szőlőlevelet, virágjából teát főznek, a gyümölcséből készült kompót (ayva tatlısı) pedig a tél elmaradhatatlan desszertje.

Auguszt Ibolya ayva tatlısıja

Gyorsan és könnyen elkészíthető, fantasztikus illatú és aromájú desszertről van szó, mely akár a karácsonyi menübe is tökéletesen beilleszthető, de bármelyik hideg, téli napon lélekmelengető hatása van.

Íme a recept (alább segítségképpen videóval):

1 liter vízbe fél citrom levét belecsavarjuk. Három birsalmát félbevágunk, megpucolunk, magjaikat pedig félretesszük. 10 percre beáztatjuk a gyümölcsöket a citromos vízbe, majd egy magasfalú serpenyőbe helyezzük őket. Minden fél birsalmára egy kávéscsészényi cukrot öntünk. 10 darab szegfűszeget, egy nagy fahéjrudat és a magokat rászórjuk. Utóbbira azért van szükség, mert a benne lévő pektintől lesz igazán szép, sűrű állaga a szósznak. ¾ pohárnyi vizet hozzáöntünk, majd forrásig közepes lángon, utána legalacsonyabb lángon pároljuk nagyjából 1 órán keresztül. Akkor kész, amikor a birsalma már puha és narancssárga színe van. Ha szeretnénk kicsit intenzívebb színű desszertet készíteni, az elején adjunk hozzá néhány hibiszkusz virágot. Mikor kész, tegyük ki egy tálra hűlni a gyümölcsöket és öntözzük meg a levével. Tálaláskor tegyünk a közepükbe 1-1 kanál kaymakot (sűrű török tejszín), vagy ha török boltba nem jutunk el, akkor keményre vert tejszínt és szórjuk meg pisztáciával.

Igen, rendkívül kalóriadús, de ilyen hidegben és a karácsony közeledtével kit érdekelnek a kalóriák? :)

Jó étvágyat!