Elindultak Mekkába a muszlim hívők - az életükben egyszer kötelező - zarándoklatra, török barátaim sorra mosolygó báránykákat posztolnak ki facebookon, miközben vagy vidéki házukban sajátkezűleg vágják le az állatokat vagy a nagyvárosokban bérvágásra fizetnek be. De hogy mi történik tulajdonképpen és mi ennek a gasztronómiai vonatkozása? A muszlimok egyik legfontosabb vallási ünnepe az áldozati ünnep, melynek kezdete minden évben a Ramadán utáni 70. napra, ebben az évben szeptember 12-14. napokra esik. Az ünnep során a hívők Ábrahámra emlékeznek, aki feláldozta volna fiát Isten iránt érzett hűsége bizonyítékául. Isten látva elszántságát, végül megkegyelmezett neki, így Ábrahámnak saját fia helyett csak egy bárányt kellett áldozatul bemutatnia. Erre emlékezve a muszlimok minden évben a fent említett ünnepen bárányt vagy marhát vágnak le és a közös családi ünnep mellett nagy jelentőséget tulajdonítanak szegényebb testvéreik megsegítésére.
Törökországban, mint számos más muszlim országban, ilyenkor felbolydulnak a városok, mindenki rokonlátogatóba indul és nem utolsósorban áldozati állatot vág vagy vágat. A muszlim hagyományoknak megfelelően a levágott állat húsának 1/3-át használja fel a család, 1/3-ad részét szétosztják a szegények között, a maradék 1/3-ad részt pedig a további ismerősök kapják meg.
Eheti bejegyzésemhez olyan Magyarországon élő török, illetve magyar muszlim barátaim élményeit gyűjtöttem össze, akik Magyarországon ünneplik az áldozati ünnepet.
Egyikük Ahmet Barisçil, aki már 6 éve szervez magyar barátaival az ünnep kapcsán áldozati állatvágást, melynek ebben az évben különösen nagy jelentősége volt. Ahmet ugyanis az IHH (Emberi Jogokért, Szabaságért és Humanitárius Segítségért Alapítvány, https://www.ihh.org.tr/en) nevű szervezettől elnyert támogatással 15 szürkemarhát vágatott le, majd a magyar hatóságokkal egyeztetve a feldolgozott hús nagy részét az utóbbiak által kijelölt menekülttáborokba juttatta el segítőtársaival együtt. Elmondása szerint az utóbbi 5 évben is rendkívüli boldogsággal töltötte el, hogy a magyar hatóságok, illetve civil szervezetek ajánlására a leginkább rászoruló társadalmi csoportokon segíthettek a muszlim szokások szerint levágott marhahússal, azonban ebben az évben ez különösen fontos volt, hiszen adományuk által a menekülttáborokban lakó családok és kisgyermekek is részesülhettek az ünnep öröméből.
(Fotó: Mehmet Yılmaz)
A hús nagy részének szétosztása után egy kisebb mennyiségből a muszlim barátokkal egy közös főzés és imádság keretében ünnepelt Ahmet és azon fiúbarátai, akik a vágáson részt vettek.
És hogy hol vannak a nők? Természetesen ők sem maradnak ki a sorból! Egy csak magyar muszlim nőket tömörítő kis közösség is kapott a fent említett szürkemarhák húsából, melyet közösen főztek meg. Az így elkészült étel egy részét az ünnep alkalmából megrendezett közös kis ünnepségen fogyasztották el, másik részét pedig a közösség tagjainak legszegényebb rokonaihoz juttatták el.
A húsból általában nem készítenek ilyenkor nagyon bonyolult ételt. A legáltalánosabb az úgynevezett kavurma. Elkészítésének egyik legfőbb tudnivalója, hogy általában az ünnep második napján kerül az asztalra, mert a szokás úgy tartja, hogy a vágás napján még nem jó megfőzni vagy megsütni a húst, sokkal puhább és ízletesebb lesz, ha egy napot pihentetjük.
Így hát a második napon felkockázunk 1kg báránycombot (vagy marhahúst), majd bárányfarokból kinyert, 100 gr felforrósított zsírban és a saját levével együtt, néha megkevergetve, 1 órán keresztül fedő alatt sütjük. Amikor megpuhult, megsózzuk és borsozzuk, valamint kakukkfűvel fűszerezzük. Vannak, akik nagyobb darabokra vágott hagymával együtt készítik, úgy talán a magyaros ízekhez szokott ízlésünknek is még jobban kedvére való lehet.
(Fotó: Pinterest)
A következő bejegyzésemben maradok továbbra is az áldozati ünnepnél, de akkor már annak fogok utána járni, hogy hogyan változtatta meg a nagyvárosi élet a vallásos családok ünnepeit? Hogyan lehet egy Isztambul méretű metropoliszban állatot vágatni és vajon másképp készülnek-e az ünnepi ételek, mint régebben?
