Ittak-e a szultánok forró csokit?

2017. december 04. 21:32 - Nar Gourmet

Ebben a szürke téli időben a csoki az, ami bármikor felvidíthat minket! Mikor egy újabb bejegyzés témáján gondolkoztam, rájöttem, hogy nem igazán tudok arról semmit, hogy a törökök mióta élvezik ennek a finomságnak a boldogító hatását…

Utóbbi nem csoda, mivel kiderült, hogy tulajdonképpen a mai napig nem kutatta senki tüzetesebben a kakaó és a csoki történetét azon a vidéken. Nem tudjuk pontosan, hogy hogyan és mikor került először a Oszmán Birodalom területére a kakaó és azt sem, hogy vajon melyik szultán volt az, aki először kortyolgathatott forró csokit.

Azt viszont tudjuk, hogy a kakaó ugyanolyan megosztó alapanyag volt, mint a dohány vagy a kávé. Egyszer tiltották, egyszer engedélyezték a fogyasztását, de nem igazán jutottak közös nevezőre a vallási vezetők a tekintetben, hogy a vallási szabályok alapján elfogadható lehet-e ezeknek az élvezeti cikkeknek a fogyasztása?

A kávé például az 1540-es évek elején jelent meg először Konstantinápoly piacain,  a ‘90-es évektől pedig szinte minden sarkon már egy kávéház állt, annyira népszerű lett a fekete leves fogyasztása a köznép körében is. Hasonló népszerűségnek örvendett a dohány is, melyet legtöbben a kávéházakban füstöltek el. Bár a kakaó a dohányhoz hasonlóan az Újvilágból származik, mégsem terjedt el olyan gyorsan, mint a másik két élvezeti cikk, a 17. század végéig nem is tesz róla említést semmilyen forrás. A csokoládé pedig csak a 19. században terjedt el a birodalom piacain. Ugyanakkor a forró csokit már korábban is felfedezték maguknak a tehetősebb oszmánok. A 18. században ugyanis Olaszországban egyre több helyen jelent meg a kávézókban a forró csoki, melyet aztán ha minden igaz, az Oszmán Birodalomban élő zsidó kereskedők nagyon megszerettek és a birodalom számos részében meghonosították. Ezenkívül ajándékként is érkezett csokoládé az oszmán fővárosba, ugyanis a kakaó és a csoki akkor még annyira értékes volt, hogy a Konstantinápolyba akkreditált velencei követ rendszeresen utóbbiakat ajándékozta a szultánnak és családjának. Nem is meglepetés ez, hiszen abban az időszakban a világ elsőszámú csokoládégyártója Olaszország volt. Sőt, a csoki értékét mutatja, hogy a 18. századból megmaradt, gazdag családok örökségi feljegyzéseiben említésre kerül csokoládé, illetve csokoládé-doboz is. A csoki elterjedése azonban közel sem volt olyan gyors, mint a kávéé. Bár a 17. század második felében már fél Európa forrócsoki lázban égett, először a paloták kedvenc itala lett, majd elterjedt a középosztály köreiben is, az oszmánok továbbra is inkább a kávét részesítették előnyben. Így aztán nem is a muszlimok között vált először népszerűvé a kakaó és csoki, hanem a nyugatra utazó vagy a nyugatról jött utazókkal kapcsolatba kerülő nem muszlimok között. Ugyanakkor vannak olyan források, melyek azt állítják, hogy a kakaó inkább Kínából érkezett a Perzsa Birodalmon keresztül, de ez utóbbi egy kevésbé alátámasztott teória.

A forró csoki természetesen előbb-utóbb beszivárgott a muszlimok közé is, de mivel az alapanyaga nagyon drága volt, eleinte csak a gazdag családok kiváltsága lehetett ennek a forró italnak a fogyasztása és ez így is maradt a 19. század közepéig. Ezután a politikai változások is kicsit hozzájárultak ahhoz, hogy a törökök végleg a szívükbe zárják ezt a szívmelengető, forró italt. 1839-ben ugyanis megkezdődött a Tanzimat időszak, vagyis a birodalom megreformálásának korszaka. Ahogy nyitottak a nyugat felé és egyre több nyugat-európai szokást vettek át, kérdés sem lehetett, hogy főleg a tehetősebb családok nyugati társaik mintájára forró csokit kortyolgassanak kedvenc szokásukként.

csokikionto.jpg

Forró csoki kiöntő a 19. századi Oszmán Birodalomból (forrás: pinterest)

A kakaó és csoki importjának növekedéséhez nagyban hozzájárult az egyre liberálisabb gazdaságpolitika, valamint a városokban élő lakosság számának növekedése. A városi lakosság körében kialakult egy magasabb jövedelemmel rendelkező bürokrata osztály kialakulása is, akiknek ízlését erősen formálta az újságokban egyre-másra megjelenő, nyugati termékeket bemutató reklám, így egyre növekvő keresletet támasztottak a nyugatias termékek, így a kakaó és csoki iránt is. Addig- addig, míg az 1900-as évek legelejéről származó adatok alapján azt látjuk, hogy Konstantinápolyban évente 3-4000 kg közötti kakaót fogyasztott el a lakosság. De csak ezután jött a nagy robbanás, ugyanis Európában, elsősorban Svájcban, megkezdődött ezekben az években az ipari csokigyártás, ami azt hozta magával, hogy 1913-ra az oszmán csoki és kakaó-import elérte a 894.000 kg-ot. Aztán a politika megint beleszólt a csokitörténetbe…

1911-től kezdve ugyanis borús évek elé nézett a birodalom, kezdődött az olaszokkal való háborúzással a mai Líbia területén, majd 1912-13-ban a balkáni háborúkkal folytatódott, ezt követte az első világháború, majd az 1919-23 közt tartó függetlenségi háború. Eztán már nem a gazdag családok kiváltsága volt a csoki, hanem a katonáké. A legnagyobb keresletet a csoki iránt a hadsereg biztosította. A birodalom 1914-ben már csak 192.000 kg csokit és kakaót importált, és az sem ért el a köznépig, nagy része ment a katonáknak, a kevés maradék pedig ismét luxuscikké vált, annyira megfizethetetlen volt. A csoki azonban áthidal minden szembenállást: érdekes, hogy a Nestlé annak ellenére kapott szultáni kitüntetést sebesült katonák csokival való ellátásáért V. Mehmet szultántól, hogy az Oszmán Birodalom harcban állt a franciákkal.

haborucsoki.jpg

Nestlé csoki a katonáknak! (forrást: pinterest)

Szerencsére a háborúknak is egyszer vége lett, megalakult a Török Köztársaság, 1927-ben pedig a Nestlé megalapította Törökország első csokigyárát! És hogy milyen édesszájúak a törökök! A gyár már az első évben naponta (!) 500 kg csokit gyártott! Majd lassacskán megjelentek a török márkák is, mint a Dolca, Elit, Sağra, Mabel és a Lion-Melba. Az Elit, melyet 1924-ben alapítottak, máig Törökország egyik legismertebb csokimárkája, Magyarországon is néhány évvel ezelőtt tört be a piacra.

elit_csoki.jpg

Elit csoki török kávéval! Mi más kell még?! (forrás: elit-chocolate.com)

Na most, hogy ennyit beszéltünk róla, süssetek ti is valami finom csokis sütit - szuper recepteket találtok angolul az Elit csoki török honlapján: http://www.elit-chocolate.com/tips-from-the-master/chocolate-recipies/

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://nargourmet.blog.hu/api/trackback/id/tr3213429973

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.