Mexikói ehető gyógykaktusz Törökországban

2016. szeptember 05. 18:06 - Nar Gourmet

Mikor nyáron Máltán voltam nyaralni, sokat gondolkoztam, hogy a leginkább keserű történelmi emlékeken kívül van-e még más, lehetőleg gasztronómiai kapocs ami a máltaiakat a törökökhöz köti? Természetesen a mediterrán konyha itt is ugyanúgy fellelhető, mint a törököknél például az égei-tengeri vidéken, de ez elmondható nagyjából minden a Földközi-tenger partján található országra, úgyhogy valami konkrétabb kapocs után kutattam. Aztán amikor egyik reggel a helyi árustól beszerzett kaktuszgyümölcs pucolása után, szemöldökcsipesszel szedegettük ki a kezünkből a megszámlálhatatlan mennyiségű minitüskét, a szitkozódások közepette utánanéztem, hogy vajon létezik-e ez a gyümölcs a török tengerpartokon is?

imag2149_1.jpg

Szezon van!

És igen! Ez a hatalmasra növő, nagy területen elterülő kaktuszfajta, ahogy Máltán is majdnem minden sarkon, Törökország égei-tengeri partvidékén is megtalálható. Közel 200 fajta kaktusztestvére van, melyeknek mind ehető a gyümölcse. A Máltán és Törökországban található angolul ún. prickly peart, vagyis tüskés körtét, törökül Hint incirinek (csak hogy csatlakozzunk az előző heti bejegyzésemhez), vagyis indiai fügének hívják, annak ellenére, hogy semmi köze Indiához. Egyes források szerint Amerika felfedezése után terjedt el Dél-Európában, ugyanis kitűnő C-vitaminforrás, ezért a hosszú hajóutakon ezt ették a skorbut kialakulásának megelőzésére, illetve gyógyítására. A C-vitamin mellett, kiemelkedő kálcium és magnéziumforrás és állítólag nagyon jó még a másnaposságra is, nagy rosttartalma pedig segíti az emésztést, egyéb összetevői pedig helyrerakják a koleszterinszintet és édessége ellenére cukorbetegek is nyugodtan fogyaszthatják. De ennyiben nem merül ki a hasznossága, ugyanis kivonata elképesztően ragacsos, ezért használják az építőiparban is vályogtéglák tapasztására. És ez még nem minden: leveleinek a belseje állítólag ugyanolyan hidratáló hatású, mint az aloe veráé, sőt kiváló víztisztító is, a tüskéjét pedig régebben a gramofonokhoz használták lemezek lejátszására. Na igen, a tüskék… kicsit utána kellett volna olvasnom, mielőtt egyáltalán hozzányúlok a gyümölcshöz, ugyanis nem a nagy, késsel könnyen levágható tüskék okozzák a problémát, hanem a többszáz hajszálnál is vékonyabb tüske, amikbe ha belenyúlsz, tuti meg lesz a következő egy órára az elfoglaltságod, míg azokat egyesével kiszedegeted. Állítólag ezeket le kell égetni nyílt lánggal, szerintem egy öngyújtó is megteszi, de a gáztűzhely rózsája még hatásosabb lehet. Egy fogóval megfogjuk a gyümölcsöt, kicsit megforgatjuk a tűzben és lehet is hámozni.

imag2248_1.jpg

Hámozás előtt

imag2250_1.jpg

Hámozás után

Ezután ehetjük nyersen vagy lekvárként is. Nyersen szerintem nincs túl karakteres íze, van aki a görögdinnyéhez, van, aki a füge hígított változatához hasonlítja. Azonban Máltán kóstoltam az ebből készült lekvárt és nem viccelek, komolyan olyan íze volt, mint a kóla ízű gumicukornak :) A szintén Máltán készített kaktuszgyümölcs pálinkát nem kóstoltam és gyanítom, nem is fogom, mert oda visszatérni már nem fogok, ez a felhasználási módja pedig Törökországban gondolom, nem túl népszerű. Gyümölcsén kívül vízraktározásra módosult szárát is felhasználják, mégpedig a zöldbabhoz hasonlóan felvagdalva húsos ételekhez adva vagy grillezve, de akár salátaként is lehet fogyasztani.

Ha viszont egyáltalán nem szeretnétek bajlódni a tüskékkel, akkor főzzetek belőle szirupot! Utóbbi azért is előnyös felhasználási módja a kaktuszgyümölcsnek, mert nyersen napi 2-3 darabnál többet nem ajánlott belőle fogyasztani, ugyanis magjait nem tudjuk megemészteni. Mivel egy gyümölcsben többszáz mag található, ha nagy mennyiségben fogyasztjuk, könnyen székrekedést és hasi fájdalmakat is okozhat.

A sziruphoz öntsétek fel annyi vízzel a gyümölcsöket, hogy elfedje azokat, forraljátok fel, majd egy krumplinyomóval nyomkodjátok szét a gyümölcsöt. Utána vékony gézen át szűrjétek le, majd adjatok hozzá cukrot és forraljátok sziruppá. A végén érdemes hozzáadni egy kis citromsavat, hogy ellensúlyozzuk az édességét és megőrizzük a neonrózsaszín színét. Akár szörpként, koktélokba vagy salátadresszingnek is kitűnő.  

Sajnos Máltán nem gondolkoztam előre, úgyhogy, ha valakinek a kertjében lapul egy ilyen kaktusz, szóljon, mert szívesen csennék róla egy darabot, hogy elültessem otthon (ugyanis ez a kaktuszfajta tűri a legjobban a hideget, úgyhogy szívesen kísérleteznék vele - tüskéi miatt kiváló kerítésnek is, garantáltan távol tart minden betörőt)! :)

imag1889_1.jpg

Kerítés tele gyümölcsökkel!

(Fotók: Tóth Ágnes)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://nargourmet.blog.hu/api/trackback/id/tr9311679055

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.