Decemberi helyett májusi puttonyos és a fehér ételek - Hıdırellez

2016. május 03. 20:01 - Nar Gourmet

Zöld és fehér ételek, tűz fölött ugrálás… nem, nem valami elvetemült fradi szurkolói buliba csöppentünk, hanem a törökök ünnepelnek! De nem ám csak Anatóliában, hanem egész Ázsiában, ahol török eredetű népek fordulnak elő és amilyen színes nyelvileg, vallásilag vagy akár kinézetre is ez a hatalmas vidék, annyira színes a Hıdırellez nevű ünnepük is. De mielőtt még elkezdeném részletezni, hogy milyen gasztronómiai vonatkozásai vannak ennek az ünnepnek, utazzunk vissza az időben és nézzük meg, hogy honnan is indult a legenda szerint ez a vigadalom. Élt valamikor egy Hızır és egy Iljász nevű szent testvérpár, akik sajnos egy tettükkel magukra haragították Istent, aki ezért azzal büntette őket, hogy egyiküket a föld urává, másikukat a víz urává tette meg és találkozásukra csak évente egyszer adott lehetőséget, ez pedig május 6. volt.

A mai Hıdırellez azonban nem pusztán a fenti, iszlám valláshoz kapcsolódó történeten alapul, hiszen az évszázadok során kiegészült keresztény, pogány és cigány szokásokkal is. Az alábbi felsorolás talán adhat egy kis ízelítőt a sokszínűségből:

Hızırre sokan úgy tekintenek, mint valami mágikus személyre, aki ellátogat a kitakarított lakásokba, ajándékot tesz a kosarakba, pénzt a nyitott pénztárcákba - tisztára mint a Mikulás!

Leírhatjuk a kívánságainkat egy papírra és tengerbe vethetjük vagy akár el is készíthetjük kicsinyített mását vagy egy képet róla, melyet aztán fel kell aggatni egy rózsafára, hogy a kívánság valóra váljon - ez pedig a májusfára hajaz, melyet ugyanígy feldíszítenek, annak reményében, hogy bőséget és áldást hoz :)

Május 5-én éjszaka a párnánk alá almahéjat kell tenni, így álmunkban megláthatjuk, hogy ki lesz a jövendőbelink - ez azért kecsegtetőbb mint Luca székéről meglátni a boszorkányt :)

Gasztronómiai szempontból pedig az én favoritom: azt a fát, amelyik nem hoz gyümölcsöt május 5-én éjszaka baltával kell megfenyegetni és ez garantálja a következő évi bőséges termést :))) (nem mernék rá megesküdni, hogy ez hivatalos része az ünnepnek, mindenesetre van ahol előfordul és ez nekem már bőven elég volt, hogy megosszam veletek)

És végül a legjelentősebb szokás, mikor is tűz fölött kell átugrani, mert ez megtisztít minden betegségtől, átoktól és egyben bűneinket is eltörli - kicsit veszélyesebb, mintha templomban gyónnánk, de legalább multifunkcionális :)

ates.jpg

A legnagyobb ünneplés pedig érdekes módon nem is Isztambulban, hanem Edirnében van, mégpedig azért, mert ott él a legnagyobb roma közösség (a balkáni népek és köztük is főleg a romák egyik legnagyobb ünnepe az ederlezi, mely a Hıdırellez  balkáni változata - még Goran Bregovic is erről nevezte el egyik lemezét:) )

Na de nem kezdtem volna bele ebbe a posztba, ha ennek az ünnepnek mindössze a fent említett almahéj és gyümölcsfa jelentené a gasztronómiai csúcspontját. A hiedelem szerint Hıdırellezkor elsősorban fehér és zöld ételeket ajánlott fogyasztani és pontosan meg is van rá a magyarázat, hogy miért:

Ugyebár ez az ünnep szimbolikáját tekintve kicsit hajaz a mi húsvétunkra, ugyanis itt is megjelenik a tojás, mint az életerő és születés szimbóluma, (május 6-án reggel mindenki, de legfőképp a gyerekek) főtt tojást esznek, hogy megerősödjenek, illetve egyes falvakban szokás az, hogy a gyerekek végigjárják a házakat, tojást és olajat kérnek, majd ebből otthon a család omlettet süt. Továbbá tulajdonképpen az egész ünnep a napos nyári hónapok kezdetének számít, ami egyszerre jelenti a természet megújulását is. A zöld szín, mely a frissesség, életerő színe az ünnephez kapcsolódó ételek esetén is kiemelkedő fontosságú, hiszen úgy tartják, hogy ha valaki olyan ZÖLDségeket eszik, mint a saláta zöldhagyma vagy spenót, annak megújul, megfiatalodik a szervezete.

Érdekes gondolat még, hogy ha az ünnep napján olyan zöldséget/gyümölcsöt eszünk, amit hámozni kell (pl alma vagy krumpli), akkor a következő egy évben, a problémákat ugyanígy mint egyfajta héjat, mi is levetkőzhetjük magunkról.

Ugyanakkor Dél-Kelet Anatóliában a fehér szín is megjelent a néphagyományban. Ez nem csak azért fontos, mert állítólag ez szimbolizálja az előttünk álló fényes, tiszta évet, hanem ez a már fent említett testvérpár legendájához is kapcsolódik. Ugyanis állítólag miután Isten szétválasztotta őket, az első alkalommal, mikor találkoztak Antakyaban (régi Antiochia) mindketten fehér ruhát viseltek. Azt a napot nagy boldogságban töltötték el, majd a nap végén megígérték egymásnak, hogy egy év múlva újratalálkoznak. Ezért fontos, hogy Hıdırellez napján mindenki fehér ruhát öltsön és fehér ételt egyen, mert ez biztosítja, hogy boldogságban töltheti az aktuális évet és békességben várhatja a következőt. Néhányan azzal is kiegészítik a történetet, hogy ezen az ünnepnapon, egy fehér madár száll el felettünk és megáldja azokat, akik fehéret hordanak és fehéret esznek. Így történt hát, hogy sok helyen manapság is május 6-án elsősorban tojás, tej, joghurt, sajt, rizspuding, rizzsel töltött káposzta és rizsből készült pilav kerül az asztalra.

peynir.jpg

Állítólag a Fekete-tengerhez közel Tokat városában is van egy speciális baklava, mely fehér és melyet csak különleges alkalmakra készítenek. Sajnos nem készült még átfogó kutatás az ilyen jellegű ünnepek tradicionális ételeire vonatkozóan, így nem tudni, hogy ez a baklava is hasonló szimbólumként szolgál-e és a boldog esztendőt hivatott-e biztosítani, de az biztos, hogy ott északon sem hétköznapokra szánt édesség.

A liszt pedig nem csak a színe miatt fontos része az ünnepnek, hanem azért is, mert ez szolgál bizonyítékul arra, hogy kinek a házát látogatta meg Hızır. Ugyanis május 5-én este egy tepsire lisztet kell kiönteni és ha másnap reggel abban nyomokat találunk, azok biztos Hızırhez köthetőek. Ebből a lisztből aztán kenyér készül, amit szétosztanak a szomszédok és a családtagok között. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy bár próbáltam megfejteni, hogy melyik szokás hova tartozik pontosan, nem tudtam teljesen kibogózni. Ugyanis Hızır fontos alakja az alevi vallásúaknak (az iszlám egy misztikus ága) is és ők februárban emlékeznek meg róla, amikor szintén van egy ilyen kenyérsütési szokásuk.

flour.jpg  

Egy másik étel, ami szintén szorosan kötődik a Hıdırellez ünnephez az nem más mint a korábbi posztokban már sokat emlegetett çiğ köfte, azaz nyers húsgolyó. Hogy hogyan is kapcsolódik ez az étel az újjászületés ünnepéhez, mikor pedig inkább a fehér és zöld ételek játsszák a főszerepet? Egy legenda szerint Hızır Ábrahám próféta idejében élt, amikorra a fent említett tradicionális húsétel keletkezése is tehető. Nimród, mezopotámiai király, Noé unokája, aki állítólag Bábel tornyát megépítette (bár erről például a Biblia nem tesz említést), jelt látott a csillagokban, miszerint valaki fel fog lázadni ellene pogány hite miatt. Ez a valaki pedig nem volt más mint Ábrahám, aki összetört minden Istent ábrázoló szobrot, ezzel pedig annyira magára haragította Nimródot, hogy a király hatalmas tüzet gyújtott, hogy elégesse őt és mindenkit, aki vele szembeszegül. Bár Ábrahám elhagyván a várost megmenekült, az emberek többé nem mertek tüzet gyújtani, annyira féltek tőle. Így aztán mindent nyersen kellett enniük, még a húst is. Ezért alakult ki az a módszer, hogy sok fűszerrel bekeverik és addig gyúrják, míg meg nem puhul. Így keletkezett hát a çiğ köfte és ezért kapcsolódik mai napig a Hıdırellez ünnephez.  

Ha nyers húst nem is fogok enni pénteken, de fehér és zöld színű ételt biztosan, csak hogy tuti biztos boldog és egészséges legyek a következő 1 évben is! :)
A végére pedig egy rövid összeállítás az edirnei ünnepi mulatságról!

 

Fotók: Pinterest

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://nargourmet.blog.hu/api/trackback/id/tr98683812

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.