Isztambul, ahol egy hónapig tart a húsvét!

2016. március 22. 11:19 - Nar Gourmet

Festett tojások, nyuszik, csibék, kalács és sonka.. No hát ezek közül az utolsó kivételével mindent megtalálhatunk Isztambulban (talán még az utolsót is, ha nagyon keressük:)). Nem, nem a muszlim törökök állnak neki a barkaágakat festett tojásokkal feldíszíteni. Pedig akár gondolhatnánk ezt is, hiszen karácsonykor már meséltem róla, hogy ez a decemberi keresztény ünnep (vagy legalábbis annak a körítése) annyira megtetszett a törököknek, hogy ha Jézus születését nem is ünneplik, az egész várost teliaggatják karácsonyi égőkkel és otthon még karácsonyfát is állítanak. Na a húsvéttal ez nem így van.. Nem tudom, hogy miért alakult ez így, lehet, hogy nem tudják feldolgozni, hogy Jézus feltámadásának mi köze lehet ahhoz, hogy a gyerekeknek a nyúl hozza a festett tojást? Nem beszélve arról, hogy Isztambulban kb. 1 hónapig tart a húsvét, ugyanis az örmény, szír és káld katolikusok, a szír-ortodoxok, a görög ortodoxok, valamint az örmény apostoli ortodoxok kb. mind másképp számolják ki, hogy mely napra essen a húsvét, illetve még az is bezavar, hogy ki használ Hold- és ki Gergely-naptárat.. Na szóval túl bonyolult ez, elég ha a hívők átélik, a muszlim törökök meg csak szemlélik kívülről, mint egy plusz színfoltját az isztambuli kavalkádnak.

Gondolkoztam rajta, hogy hogyan is tudnék kicsit gasztro szempontból beszélni erről a húsvéti időszakról. Karácsonykor már kikérdeztem ugye az Isztambulban lakó ismerőseimet, hogy ki, merre, hogyan ünnepel, most azonban valami újat szerettem volna mesélni nektek.

Anatóliában és a Közel-Keleten van egy ünnep, ami nagyon hasonlít a mi húsvétunk szimbolikájához. Ez pedig a Nevruz ünnep, amit elsősorban Iránban, Azerbajdzsánban, Afganisztánban, Indiában és a közép-ázsiai török népeknél, valamint a kurdok körében ünnepelnek. Ez az ún. tavasz ünnep, mikor minden újjászületik, a természet zöldbe borul és egyben a perzsa új év is ekkor kezdődik. Ennek az ünnepnek az anatóliai törökök körében gasztronómiai szempontból nincs igazán nagy jelentősége, nincsenek külön erre az alkalomra készült ételeik még azoknak sem, akik ünneplik, ezért ha már tavasz ünnepről beszélünk, érdemes lenne visszatérni a témára májusban, amikor az ún. Hıdırellez ünnepet tartja meg a világ összes török népcsoportja. Itt már van tojásfestés és sok-sok finomság, úgyhogy ígérem, az egyik májusi posztom erről fog szólni.

De addig is maradjunk a márciusnál és a húsvétnál és látogassunk el az örmények körébe, akik a legnagyobb keresztény közösséget alkotják, kb 70.000 fővel és akiknek többsége Isztambulban és ahhoz közeli településeken él.

Hogyan ünnepelnek ők? Nagyon is hasonlóan, mint mi! Az örmények-lakta kerületek Isztambulban is teli vannak húsvéti dekorációkat árusító boltokkal, így talán nem is olyan lehetetlen vállalkozás, ha ottlakó magyar barátaink tojásfestésre adnák a fejüket, mert az örmény kerületekben tuti találnak festéket és minden szükséges eszközt. Az örmények inkább megveszik a kész színes tojásokat, minthogy otthon bíbelődjenek vele. Na de mit kezdenek a tojással? Nem, nem a barkaágra akasztják. Lehet, hogy 1-2 szép darab kikerül dísznek az asztalra, de fő funkciója az, hogy bele kerüljön a húsvéti kalácsba! Igen, kalácsba! Ugyanis náluk is van kalács, mint nálunk és ha hiszitek, ha nem, Isztambulban vannak olyan utcák, melyek március vége, április vége környékén csak úgy illatoznak a frissen sült kalácsoktól. Sőt vannak olyan pékségek, akik az év minden napján sütnek igazi húsvéti kalácsot. Hát igen, ők nem kínozzák magukat úgy, mint mi magunkat a bejglivel, amit ha tetszik, ha nem csak, évente egyszer ehetünk…

kalacs.jpg

Szóval ők is csodaszép kelt tésztát készítenek, befonják és erre, illetve ennek a közepébe kerül(nek) a tojás(ok), amik úgy mint nálunk, az újjászületést, a termékenységet szimbolizálják. (Nálunk ha minden igaz festetlen, natúr tojások szoktak a fonott kalács közepébe kerülni.) Ezt a péksüteményt hívják Paskalya Açmának vagy Paskalya Çöreğinek (paszkalja csörei) (ha esetleg valaki be szeretne szerezni egy ilyen finomságot, már tudja, hogy mit kell kérnie a péktől:) )

Egyetlen különlegessége van az isztambuli örmény kalácsnak, mégpedig a mahlep. Ez nem más, mint egy cseresznyefajtának a magja, amit porrá őrölnek és így adják a kalácshoz. Ettől lesz elképesztően hívogató az illata. A magből készült por íze a marcipánhoz hasonlít, így megint csak nem állunk messze az európai szokásoktól, hiszen múlt évben én is készítettem itthon marcipános húsvéti kalácsot!

Nem tudom, hogy ezt a port be lehet-e itthon szerezni, de utánajárok és jelentem, ha találtam!:)

mahlep.jpg

No és hogy állunk a böjttel, illetve a tiltott ételekkel? No kérem, itt van aztán kavarodás, ugyanis hasonlít egy kicsit a muszlim és a katolikus szokásokra is. Húsvét előtti 7 héten keresztül az örmény keresztények nem esznek semmilyen állati eredetű ételt, tehát tojást és tejterméket sem, ahogy mi sem eszünk húst húsvét előtti hetekben. Sőt, nem esznek egész nap, reggel 5-6 órától naplementéig, ahogy a muszlimok Ramadán alatt. Hát meg kell mondjam, sikerült összekombinálniuk minden nehezítő tényezőt. Gondoljunk csak bele, nem esznek egész nap és mikor végre lehetne, akkor is csak vegán ételt. Ezért aztán húsvétkor nem terhelik a gyomrukat rögtön valami nehéz húsétellel, hanem előkészítik a terepet egy kis hallal. A források szerint húsvét előtti napon esznek halat, ez az én értelmezésemben péntek, de javítsatok ki, ha tévedek! Szóval pénteken halvacsora van, méghozzá rombuszhal, ugyanis április elején ennek van szezonja Isztambulban. Következő nap pedig jöhet az igazi húsvét többnyire csodásan illatozó báránysültekkel.

Azt hiszem mostanra kellően megéheztünk, úgyhogy a végére jöjjön egy recept, mely az örmény böjti időszak kihagyhatatlan része:

Topik

Hozzávalók:

250g csicseriborsó

2 közepes méretű krumpli

2 tk só

2 tk cukor

2 tk fahéj

¼ bögre tahini (szezámpaszta)

Töltelékhez:

½ hagyma

2 tk só

2 ek beáztatott mazsola

2 ek fenyőmag

4 tk fahéj

2 tk szegfűbors

2 tk fekete bors

2 tk cukor

1 bögre tahini

1 ek olíva olaj

  1. Az elkészítés előtti este áztassuk be a csicseriborsót.
  2. Következő nap szűrjük le és főzzük meg tiszta vízben. Ha puhára főtt, szűrjük le.
  3. Mossuk meg alaposan a krumplikat és főzzük meg héjastul. Ha megfőtt, hámozzuk meg és törjük össze őket, majd adjuk hozzá az összetört csicseriborsót.
  4. Fűszerezzük sóval, porcukorral, fahéjjal, tahinivel.
  5. Vágjuk fel a hagymát hosszú, vékony szálakra és dobjuk forró olajra, majd süssük alacsony lángon, míg meg nem karamellizálódik.
  6. A beáztatott mazsolát szűrjük le és adjuk a hagymához a fenyőmaggal együtt. Majd keverjük hozzá a fahéjat, szegfűborsot, borsot, cukrot és hagyjuk kihűlni.
  7. Mikor kihűlt a hagymás keverék, adjuk hozzá a tahinit és keverjük el.
  8. Osszuk szét a csicseriborsót keveréket és a hagymás keveréket is 6-6 részre.
  9. Vegyünk 6 darab zsebkendő nagyságú folpack darabot és kenjünk rá a csicseriborsó mixből úgy hogy olyan vastag legyen, mint a narancshéj és formázzunk belőle egy tányért. Helyezzünk rá egy kis labdányi hagymakeveréket, majd fogjuk össze a folpack négy csücskét, ezzel formázva kis gömböket.
  10. Helyezzük a topikokat a hűtőbe és hagyjuk egy napot pihenni.
  11. Tálaláskor vegyük le a folpackot, vágjuk négybe a kis gombócokat, pakoljuk ki egy tányérra, csavarjunk rá pár csepp citromlevet és olívaolajat és kész is a húsvéti örmény keresztény, böjt-conform mezénk. :)

topik2.jpg

Afiyet olsun!

Jó étvágyat!

 

(Fotók: Pinterest)

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://nargourmet.blog.hu/api/trackback/id/tr498511656

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.